Valójában kínában az a baj, hogy most 30 év alatt pótol be 200 évet.
És mivel ez félelmetes tempó, az összes anomália egybecsúszik, ami hosszan elosztva jelent meg erre és ráadásnak a fejlett világban most van a csúcs és viszakozás, nekik meg a nyakukra torlódtak az események. Egy kamionnal is nehezebb satufékezni, mint egy kisautóval.

Ettől a véleményem, hogy a szabadkereskedelem nem működő dolog. Én nem vagyok globalizáció ellenes olyannyira hogy a legfontosabb dolgokban akár Világkormány irányába is elmehetne már a Föld, mert vannak témák, amikben kell ilyen döntés is (pl. a CO2 átfolyik egyik országból a másikba, hiába teszünk bármit csak az egyikben, de mára a tőkével is így van ez, vagyis az adórendszerekben is kell valami közös nevező, lásd Biden új ötlete).

Jelen esetben a vámok a megoldás, az egyik régióból a másikba mozgó termék árára rá kell tenni a területek közötti különbségek terhét. A példa esetben a CO2 védekezés költségét. Ha az import termék előállítása olcsóbb, mert nincs környezetvédelmi költsége, akkor a ezt a különbözetet kompenzálni kell két okból is. Egyrészt versenytorzító, és ki kell küszöbölni. Másrészt ösztönözzön arra hogy y szennyezéshez legközelebb legyen megoldva a probléma.

Persze tisztességes rendszer kell, vagyis nem a költségvetés feneketlen terhe nyeli el az ilyen pénzt hanem első célként a befizető problémályának megoldására, vagyis jelen esetben kínában a szénerőművek kapacitásának kiváltására kell fordítani (dupla érdekeltség, mézesmadzag és furkósbot a megoldásra érdekeltség emelése), másodsorban a versenyhátrányos országban a környezetvédelmi extra költségek kompenzálására. De csak ilyenre lehet, elkülönített alapban.

De hasonlóan pl. a bérre terhelt egészségügyi vagy nyugdíj teherrel, ami régiónként nagyon eltérő képet mutat. És versenyhátrányt is okoz, vagyis piactorzító hatású.
Vámmal beszedni a termékre rakódó különbséget, de elkülönített alapban megtartani, nem felélni és a nyugdíjmegtakarítást felhalmozzuk nekik, amikor majd szükségük lesz rá és erre a célra visszafolyatjuk. Az egészségbiztosítási felhalmozásból meg majd segítünk kiépíteni ezen régiók egészségügyi ellátását, célzott támogatásként.

Én nem szeretnék sírkövet. Hamvasszanak és szórják szét a hamvakat. Visszaadni a Földanyának. Aki akar, az tud emlékezni fizikai hely nélkül is. Sőt. Leginkább folyóvízbe öntésre "vágyom". Így a gyerekeim bárhol a világon vizet látnak gondolhatnak rám, egy darab belőlem biztosan ott van valahol.

Életteret temetőnek? Nagy pazarlás, önzés!

Ennél már csak a komposztálás és erdőbe, frissen ültetett fa alá ültetés a tarmészetközelibb, környezetvédőbb. És akkor akár még akaszthat is a fára emléktáblát, akinek ez hiányzik a szertartásból.

Az erőforrás felhasználás alapú adó arról szól, ha az egész készüléket cseréled, akkor az sok kiló fém és műanyag, sok kw-óra áram felhasználása, szóval drága mulatság, sok adó. A pótalkatrész meg olcsó, kicsi felhasználású, alig adóztatott.
Mellé hogy én a munkát terhelő minden adót eltörölnék, hiszen túl sok az ember, (hisz előretör az automatizálás, a MI), legyen már végre értelme megbütykölni olcsó munkabérrel, olcsó alkatrésszel a berendezéseinket, inkább mint újat venni drágán. Ettől az új értékesítők versenyhelyzetbe kerülnek, hogy tartós legyen a termékük, mert akkor lesz kelendő.

A kieső adókat meg pl. ingatlanadóból fedezni, annak is nagyon keményen vagyonadóztatás és szűk erőforrás igénybevétel megfizetés alappal.

Nincs jövedelem adó, de a fogyasztáson sok adót fizet, ha nem környezettakarékos a fogyasztása és ha felhalmoz, akkor vagyonadót fizet. (Mondjuk a szimpla bankbetét után nem adóztatnák, csak a REÁL kamatjövedelem vagy részvényérték növekedés után. Ha egy bankszámla egyenlegen egy szám a "vagyon", nem materializálódik, az nem terheli a természetet, a pénz meg a cégek gazdasági tevékenységének az alapja.)
Vagyis pl. a vízpartot kisajátító, kizárólagosan használó telek hiány, kevés van és elveszi a közösség elől az életteret, így horribilis adót kell fizetni utána, csak az vegyen ilyet, akinek megéri.

Stb, stb... rengeteg dologban kellene alapjainál fogva átgondolni az adórendszert. Nem a régen kialakult "sarcolás" alapút tákolgatni.

Valamelyik északi országban egyébként az ingatlanadó (meg yacht vagy egyéb nagyértékű tárgyak) adóztatása önbevallás alapú. Így nagyon egyszerű az értékbecslés. De hát kell az ellensúly, az ember mégiscsak gyenge és megpróbál csalni, ezért ha a hivatal kevesli az adóalap értéket, akkor kötelező vételi ajánlatot tehet az ingatlanra vagy tárgyra. Ekkor az adózó vagy emeli az adóalapot vagy annyiért kénytelen eladni az önkormányzatnak.

Önszabályzó folyamat. Mennyivel működőképesebb mint a hivatalnok alapú :)

- Pistike! Miért fogod a macska farkát a satuba?!?
- Boldoggá akarom tenni.
- No de hát a satuval?
- Persze, milyen boldog lesz, amikor elengedem.

0rbán annyival keményebb, hogy soha nem enged el!
Legfeljebb időnként kicsit enged a szorításon... de csak hogy utána még jobban fájjon!

Én támogatom az ingatlanadót, csak egy kis csavarral.
Az állam össz adóbevételét ne módosítsa, hanem adóátrendezést jelentsen.
Az ingatlanadó összesen befolyt összegével csökkenjenek más adónemek.
Nagyrészt a személyi jövedelemadó összege teljes egészében levonható legyen a befizetendő ingatlanadóból (jóváírás), másrészt a nyugdíj és a gyermektámogatás összege emelkedjen az ingatlanadó egy korlátos részével.
Egyéb területeken, pl. alapélelmiszerek meg ÁFA csökkentést jelentsen, de nem a fidesz "adhock épp eszembejutott" módszerével, hanem mondjuk a lengyelek pragmatizmusával. Minden feldolgozatlan alapélelmiszer (krumpli, répa, liszt, tőkehús) alacsonyabb ÁFA csomagba esik és minél jobban feldolgozott, minél "luxusabb" egy élelmiszer, annál magasabb csoportba soroljuk.

Ugye az ingatlanadó a lakhatási költségek növelését eredményezi, amit vissza kell kompenzálni mindenkinek, akár saját lakásban él akár bérel. De ugye a visszakompenzálás összege korlátos, egy általános lakhatási összeghez kapcsolódik, így a többszörös és a luxus ingatlanok maradnak az adóztatottak, miközben egy általános és egységes ingatlanadó működik.

Másrészt a dupla adóhatóság is marhaság, szedje be az állami adóhivatal az szja, áfa és ingatlanadó összegét és ezeknek törvényben meghatározott százalékát utalják azonnal az önkormányzatoknak.
Így azok értelme megmarad, önállóak és nem kell kuncsorogniuk járdafelújításra a minisztériumtól, mert az adópénzekből jut nekik.

Pl. egy lehetőség, a településen befizetett ingatlanadó 15%-át valamint a megyében befizettet ingatlanadó további 2%-át valamint a régióban befizetett ingatlanadó 0.6%-át és az országosan befizetett ingatlanadó 0.04%-át kapja egy adott település a lakosság/vagyon/hátrányos helyzet/munkanélküliség/ki tudja még mi mutatói alapján kalkulált képlet szerint.

A kapitalizmus méreg demokrácia és jogegyenlőség nélkül.
És most is erős kihívásokkal küszködik a demokrácia és a jogegyenlőség. Nálunk végletesen, de a fejlett nyugaton is erősen beteg.

Egy valódi demokrácia az emberek összességének valódi érdekeit képviseli.
A valós kormányok meg leginkább a szupergazdagok érdekében ténykednek és csak annyit foglalkoznak a plebszel, ami kell, hogy ne legyenek zavargások, ellenállás.

Sajnos nem vagyok annyira optimista, hogy ezek börtönbe kerülnek.
Bár ha nem, nincs végre -talán először- igazi elszámoltatás, akkor ennek az országnak reszeltek.
Annyira lezüllött, szétesett, hogy ezt tovább nem bírja és ha ekkora lopást is meg lehet úszni, akkor itt mindenki ezután is csak lopni fog!

Nem a pénz boldogít, hanem a vágyak kielégítése, ami sokszor pénzzel könnyebb.

Persze az hogy kinek milyen vágyai vannak... na az determinál sokmindent :)