Én nem nagyon tudok (jelentős anyagi és kényelmi bukás nélkül) ellenállni és nem is nagyon akarok.

Amit tudok tenni, az az, hogy a bejáratott életemet élem, de a gyerekeim londoni egyetemre küldöm, gyakorlatilag minden megtakarításom az ő iskoláztatásukra és életkezdésükre költöm... és amikor majd eltűnök ebből a világból nem marad itt, ebben az országban utánam sem biológiai nyom, sem valamiféle anyagi örökség. Elfogy addigra minden.... ahogy a nemzet meg a haza is el fog fogyni.

Sokan a lábukkal szavaznak... én a gyerekeim lábával teszem ezt.