A tőke profitéhsége felfalja önmagát. Tönkreteszik a saját piacaikat, gyártókapacitásaikat is a rövidtávú profitért.

Inkább kiviszik a termelést, a technologiát "kínába", ha ezzel hosszú távon a saját versenytársukat, a saját bukásukat is okozzák.

Játékelmélet: mert együttműködni nem tudnak és ha valaki "etikusabb" a többinél, akkor a többiek zsebelik be a profitot és a "jófiú" bukik.

Persze törvényi piacszabályzással a politika korrigálhatott volna (ha alapból nem is képes kikapcsolni a hatást, az a szocializmus lett volna, ha életképessé teszi magát, mondjuk mert lemond a proletárdiktatúráról és felveszi a demokrácia tempóját és piaci alapon hatékonnyá teszi a gazdaságot), de a politika a szükséges korrekciókat nem teszi/tette meg, a demokrácia a kapitalizmusban is a béka segge alatt van, nem a közjót, hanem érdekeket szolgál, és a politika a tőke zsebében van.

Talán annyi még a remény, hogy a robotizáció és automatizálás visszavisz sok termelést az anyaországokba, hiszen innen nem a munkabér mértéke a szűk keresztmetszet (kevés dolgozó kell), hanem a mérnökök és a robotizált gyártósor üzemeltető technikusok,

Persze ezen a téren kína sem áll rosszul, késő bánat, a technologia már náluk, kiépítették az innovációt is.