Két társadalmi érdek ütközik. Márpedig egy "igazságos" jog a társadalom érdekeinek megfelelően épül fel.
Egyrészt alapelv, hogy ha nem adunk valamilyen védelmet (szabadalom, szerzői jog), akkor az innováció lassul. Másrészt a védelem egyben monopol jog, vagyis a verseny ellen dolgozik, ami ugyancsak társadalmi érdek.

Példának a Java API vs. Google ügy kapcsán (Android programok) nem teljesen egyértelmű, van némi jogbizonytalanság az API-k szerzői jogi helyzetéről (mekkortól, mekkora munkától és átgondoltságtől éri el a jogvédelem szintjét), de azért a mai napig túlnyomó részben az az alapelv (ami egyébként társadalmi érdek, erősebb érdek, mint a szerzői jog), hogy az API, protokol, interface, stb. az nyílt és szabadon felhasználható.

Egyrészt a megoldás a lényegesen rövidebb szerzői jogi védelmi idő!
Nem vicces hogy 70 év egy szoftver védelme?
Ez abból az időből maradt, amikor még a szerző a kottát vagy a könyvet árulta és abból volt a jövedelme. Kis forgalom, globalizált világ nuku, gyenge technologia, kis bevétel.
De a világ felgyorsult!
Ami pár év alatt nem hozza vissza (siker esetén hatalmas profittal) a befektetett szellemi munkát, az annyit is ér!

Másrészt valami olyan szervezet kellene, ami a szerzői jogokat részben elveszi és érdekvédelemmel ugyan, de dönthet felőle.
Az API-s példánál maradva, hogy a szerzői jog tulajdonosa ne tudja megtagadni a mű (pl. api, interface, kváziszabvány hasznosítását, hanem a hivatal által meghatározott jutányos díjért kötelezően használati jogot ad rá. Ez lehet bírósági procedúra (jól alátámasztott jogszabályok megalkotása mellett), de az túl bonyolult, a tömeges igényekhez valami gyorsabb kell.